HULL A HÓ
Várnai Zseni: Hull a hó
Hull a hó, hull a hó,
lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.
Vastag hóbunda alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelnek,
s kikeletkor kikelnek.
************
Szép Ernő: Hó
Ó, de szép,
Ó, de jó,
Leesett
Nézd, a hó!
Hull a házra, hull a fára,
A lámpára, a járdára,
Mint az álom, oly csuda
Fehér lett Pest és Buda.
Ó, de szép,
Ó, de jó,
Gyúródik
Hógolyó.
Fiúk, lányok meg nem állják,
Egymást vígan hajigálják,
Olyan harc ez gyerekek,
Amit én is szeretek.
*************
Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó
Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
*************
Mentovics Éva: Apró kis pelyhek
Hó hull az ágra,
s apró kis pelyhek
szél karján vígan
libbennek, lengnek.
Felkel a szél most,
jól megkavarja-
Pelyheket szép nagy
buckákra rakja.
Hófehér dombok,
mint téli álom-
csillogva ringnak
hófehér tájon.
*******************
Mentovics Éva: Hókristályok roppannak
Fenyves erdő fái közt
délceg szellő vágtat.
Kristálypaplan borítja
reggelre a tájat.
Fodros felhők úsznak el
felettünk az égen-;
Hópelyheket szórva szét
erdőkön, és réten.
Fehér ingbe öltözött
hajnalra a város.
Hófehér a háztető,
és az út sem sáros.
Erdő széli domboldal,
mintha minket várna-
Hótakarót hint a szél
a didergő tájra.
Hókristályok roppannak,
amerre csak járunk.
Vegyük elő szaporán
a tavalyi szánunk!
********************
Várnai Zseni: Hull a hó
Hull a hó, hull a hó,
lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.
Vastag hóbunda alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelnek,
s kikeletkor kikelnek.
************
Szép Ernő: Hó
Ó, de szép,
Ó, de jó,
Leesett
Nézd, a hó!
Hull a házra, hull a fára,
A lámpára, a járdára,
Mint az álom, oly csuda
Fehér lett Pest és Buda.
Ó, de szép,
Ó, de jó,
Gyúródik
Hógolyó.
Fiúk, lányok meg nem állják,
Egymást vígan hajigálják,
Olyan harc ez gyerekek,
Amit én is szeretek.
*************
Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó
Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
*************
Mentovics Éva: Apró kis pelyhek
Hó hull az ágra,
s apró kis pelyhek
szél karján vígan
libbennek, lengnek.
Felkel a szél most,
jól megkavarja-
Pelyheket szép nagy
buckákra rakja.
Hófehér dombok,
mint téli álom-
csillogva ringnak
hófehér tájon.
*******************
Mentovics Éva: Hókristályok roppannak
Fenyves erdő fái közt
délceg szellő vágtat.
Kristálypaplan borítja
reggelre a tájat.
Fodros felhők úsznak el
felettünk az égen-;
Hópelyheket szórva szét
erdőkön, és réten.
Fehér ingbe öltözött
hajnalra a város.
Hófehér a háztető,
és az út sem sáros.
Erdő széli domboldal,
mintha minket várna-
Hótakarót hint a szél
a didergő tájra.
Hókristályok roppannak,
amerre csak járunk.
Vegyük elő szaporán
a tavalyi szánunk!
********************
‹







›
2019. 01. 05.
8 fotó - Album megtekintése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése