*Úgy kellesz*...

Úgy kellesz...


Úgy kellesz, mint
a fűszer, mi izgató,
a gyógyszer, mely lázat csitító,
a bor, mely bódító,
a szó, ami hódító!
Kell még...
néha erő belőled,
olykor gyengédség felőled,
édes csókod, ölelésed,
borzongató érintésed,
kezed minden mozdulata,
szíved összes dobbanása!
Az is, hogy...
felemelj és elringass,
ha széthullok, összerakj!
Együtt...
álmodjunk és ébredjünk,
szárnyaljunk, ne csak vergődjünk!
Hogy együtt...
keressük a végtelent,
újraélesszük a vértelent,
ne parazsat, nagy tüzet,
oldhatatlan szerelmet.
Az is...
hogy életet adj, majd elvedd azt,
szívembe hol telet hozz,
hol tavaszt!
És így is...
cseppenként vagy egészben,
félszegen vagy merészen,
csendesen, szerényen,
vagy szenvedély hevében.
Halkan vagy ordítva,
nevetve vagy zokogva,
fiatalon, erősen,
fáradtan és öregen.
S, ha már nem leszel,
csak némán és csendesen,
veled halok én is, Kedvesem!
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖

Gyönyörűséges,....
Köszönöm......
SZERETLEK ÉLETEM !
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖

Papp Ádám: Ha nem tudnád...

Ha nem tudnád, hogy mi a szerelem,
én megmutatom, csak figyeld a szemem.
Láss belém, lásd a hatalmas lángjaim
s érezd; mennyit adnak téged ölelő karjaim.

Figyeld az ajkam; izzad, mint a tiéd,
és fáj is, ha nem ér el izzó csókodért.
Gyere közel, gyere, csak gyere,
én belebújtatlak a forró szerelembe.

Csak hagyd magad, csak élvezd,
Nem lesz semmi, ami árthat.
Nem lesz hazug egy mozdulat se,
csak gyere, s örök leszek nálad.
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖

Mily csodás ez az érzés
mely siklik tested,
mikor bőröd illatába
belehalok védtelen.
Nem számít az idő, a perc
mely hirtelen ránk tapad,
alakom illatán kúszva
nyelved bársonya halad.
Remegő testünk alélva
eggyé forr, betör a vágy,
oly hirtelen robban,
söpör mint a hurrikán.
Szótlan csókodba olvadok
hagyod magad ringatni
karjaim ölében, ujjaim
táncán rumbázni.
Nincs levegő, szomjazom,
csókod nektárként iszom.
Perc, mely trappol az időben,
ringat, közénk búj sebtében.
💖💖💖💖💖💖💖💖💖