2019. március 7., csütörtök

*Hazámhoz -



Varjú Zoltán : *Hazámhoz -
Te vagy nékem minden*...

Te vagy nékem minden
hőségben a hűsítő szél,
égi zene, madárcsicsergés,
ágakon a lomb, a falevél
erdő mélyén, a vadnak
az oltalom, a menedék,
hírnöke a tavasznak,
az olvadó hó és a jég,
friss eső
az áradó pataknak,

Te vagy nékem minden,
nyári, szikrázó napsütés,
az érett gyümölcs a fán,
sarjadó fű, a friss vetés,
fészkében alvó kismadár,
a virágoskert, a rózsaszál,
az otthonom, ami hazavár,
az a dolgos, ráncos tenyér,
a szív,
ami értem dobban, értem él,

Te vagy nékem minden,
gyermeknek az ölelés,
a szerelmeseknek a csók,
bánatomnak a feledés,
termőföldnek a szántóvető,
a ringó kalász, a búzamező,
éhes vándornak a kenyér,
a szomjúságra a forrásvíz,
az Út,
amelyen Ő mindig hazatér.

Paks, 2015. november 5.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése