Szószerinti idézetek bírósági jegyzőkönyvekből !
1. kérdés: Maga szexuálisan aktív?
Válasz: Nem, én csak ott fekszem.
2. kérdés: Mikor van a születésnapja?
Válasz: Július tizenöt.
További kérdés: Melyik évben?
Az „értelmes” válasz: Minden évben.
3. kérdés: Ez a myasthenia gravis befolyásolja a memóriáját?
Válasz: Igen.
További kérdés: És milyen módon befolyásolja a memóriáját?
Válasz: Nem emlékszem.
További kérdés: Szóval elfelejtette. Mégis, tudna egy példát mondani valamiről, amit
elfelejtett?
4. kérdés: Hány éves a fia, aki magával lakik?
Válasz: Harmincöt vagy harmincnyolc, nem tudom pontosan..
További kérdés: Hány éve lakik magával?
Az „értelmes” válasz: Negyvenöt.
5. kérdés: Maga a helyszínen volt, amikor ezt a képet csinálták magáról?
6. kérdés: Szóval a teherbe esése napja augusztus 8?
Válasz: Igen.
Az „értelmes” kérdés a végére: És maga mit csinált ez alatt?
7. kérdés: Szóval van három gyermeke, igaz?
Válasz: Igaz
Kérdés: Hány fiú?
Válasz: Egy sem.
Az „értelmes” kérdés a végére: Hány lány?
8. kérdés: Hogy végződött az első házassága?
Válasz: Halállal.
Az „értelmes” kérdés a végére: Kinek a halálával?
9. kérdés: Tudna egy személyleírást adni az alanyról?
Válasz: Közepes magasságú, szakállas.
Az „értelmes” kérdés a végére: Nő vagy férfi?
10. kérdés: Tehát azt mondja, hogy a lépcső lefelé vezetett a pincébe?
Válasz: Igen.
Az „értelmes” kérdés a végére: Lehetséges hogy ugyanez a lépcső felfelé is vezetett?
11. kérdés: Doktor úr, hány boncolást végzett hullákon?
Válasz: Minden boncolást hullákon végzek.
12. kérdés: Kérem, hogy minden válasza legyen orális, rendben? Milyen iskolába járt?
Válasz: Orális.
13. kérdés: Emlékszik, hogy mikor vizsgálta meg a holttestet?
Válasz: A boncolás kb. este 8:30-kor kezdődött.
Kérdés: És Kovács úr halott volt ebben az időpontban?
Válasz: Nem, ott ült az asztalon és csodálkozott, hogy miért boncolom.
14. kérdés: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást, ellenőrizte az egyén pulzusát?
Válasz: Nem.
Kérdés: Ellenőrizte a vérnyomását?
Válasz: Nem.
Kérdés: Ellenőrizte a légzését?
Válasz: Nem.
Kérdés: Tehát lehetséges, hogy az egyén életben volt, amikor elkezdte a boncolást?
Válasz: Nem. Mert AZ egyén agya az asztalomon volt egy üvegtartályban.
Szellemes kérdés: Mindennek ellenére, mégis lehetséges az, hogy az egyén életben volt?
Még szellemesebb válasz: Igen, lehetséges, hogy AZ egyén életben volt és ügyvédként praktizált valahol.
Tizenötödiknek egy tanulságos történet csattanóként:
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra. Egy kisvárosban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle:
– Takács néni, ismer engem?
Mire a hölgy:
– Persze, hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze, hogy ismerlek.
Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön, vagy nyeljen.
Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte:
– Takács néni, ismeri a védőügyvédet?
– Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni, és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem.
A védőügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk:
– Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése