EURÓPA LEGNAGYOBB MADÁRSZOBRA

EURÓPA LEGNAGYOBB MADÁRSZOBRA

Bp.-ről Komárom, Győr felé autózva többször megcsodáltam a Turult,
örvendezve, csodálkozva, hogy nem, jutott a Miskolc ? Szikszói út mentén
a ?7o-es évekig ott lévő szerényebb nagyságú társát. Utóbbi áldozatul
esett a ?tisztogatásnak?.. Nem teljes bizonyossággal a szikszói
tanácsháza pincéjében még látták eltört részeit. Majd eltűnt onnan
is.

TURUL - illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik
ki az az 1895-ös milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott
honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.

Európa legnagyobb ércmadaraa Gerecse meredek sziklafalán áll

A Gerecse-hegység több mint 100 méter magas hófehér mészkősziklái meredek
falként emelkednek az M1-es autópálya tatabányai szakasza fölé. A Kő-hegy
város felé néző sziklaperemén áll kiterjesztett szárnyakkal az a hatalmas
bronzmadár, a honfoglalási Turul-emlékmű, amely méretét tekintve egész
Európa legnagyobb madárszobrának számít.

Az 1907-ben, a bánhidai csata emlékére emelt szobor mérete lenyűgöző,a
turul kiterjesztett szárnyai közötti távolság valamivel több, mint 15
métert tesz ki. A turulszobor fejét a szentkorona stilizált és aranyozott
mása díszíti, a karmai között pedig Árpád fejedelem jelképes 14 méter
hosszú kardját tartja.

Mindezekkel az impozáns méretekkel a tatabányai turul a kontinens
leghatalmasabb érc madarának számít.Az emlékművet a rendszerváltás után
felújították, és 1992-ben újra felavatták,

Az 1895-ös milleniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódva Komárom vármegye
közgyűlése, a korszak híres festőművésze, Feszty Árpád kezdeményezésére
döntött az emlékmű felállításáról. A munkálatok koordinálásra életre
hívott Emlékmű Bizottság Donáth Gyula szobrászművészt bízta meg a
monumentális szobor elkészítésével, a kivitelezéssel pedig a Zellerin
Részvénytársaságot.


Financiális okok miatt az eredeti tervtől eltérően 1896-ban, a millenium
évében nem sikerült felállítani a monumentális alkotást.

A turul emlékmű felavatását ezért későbbre halasztották,

és egy másik, a honfoglaláshoz kapcsolódó nevezetes dátumhoz, a
történelmi hagyomány szerint Tatabánya mellett 907. július 6-án lezajlott
bánhidai csata ezredik évfordulójához időzítették. (Bánhida 1947 óta
tartozik Tatabányához , előtte önálló községként a tatai járás része
volt.)

A híres középkori magyar krónikás, Anonymus szerint Árpád fejedelem hadai
a Bánhida melletti síkon verték tönkre Szvatopluk morva nagyfejedelem
seregét. Anonymus így emlékezik meg a bánhidai ütközetről krónikájában, a
Gesta Hungarorumban:

??(Szvatopluk)...a magyaroktól megrettenve összegyűjtötte hadseregét,
segítséget szerzett barátaitól, majd egész haderejét egyesítve a magyarok
ellen vonult. Azok pedig eközben a Duna mellé értek, és pirkadatkor egy
gyönyörű mezőn harcba szálltak. Az Úr segedelme a magyarok mellett volt,
s a többször említett fejedelem megfutamodott előlük. A magyarok egészen
a Dunáig üldözték, ahol félelmében a Dunába vetette magát, és mert a víz
sodrása gyors volt, belefulladt."

E fényes diadal emlékére a monumentális emlékművet 1907 nyarán avatták
fel a tatabányai Kő-hegyen.

Majdnem áldozatul esett a kommunisták "szoborreviziójának"

A Tatabánya jelképévé vált emlékműnek a felállítása utáni évtizedekben
hányatott sors jutott osztályrészéül. Először az Osztrák-Magyar
Monarchia1918 novemberében történt összeomlása utáni zűrzavaros
hónapokban került veszélybe a turul-emlékmű. Az 1919. március 21-én
kikiáltott Tanácsköztársaság(patkányforradalom)idején a kommunisták, -
akik a turulra mint a kiirtandó magyar sovinizmus szimbólumára
tekintettek ? súlyosan megrongálták az emlékművet.

A szobor kijavítását a Bethlen-kormány kultuszminisztere, Gróf
Klebersberg Kunó rendelte el,1926. május 10-én. A magyar királyi vallás ?
és közoktatásügyi miniszter Keviczky Hugó szobrászművészt bízta meg a
restaurálás elvégzésével.

A második világháború utolsó hónapjaiban, Hitler utolsó dunántúli
offenzívája, az 1945. március 6-án elindított ?Tavaszi ébredés" fedőnevű
hadművelet idején Tatabánya és a zsámbéki medence környéke súlyos harcok
színterévé vált, ám az emlékmű szerencsésen átvészelte a harci
cselekményeket.

1948, a ?fordulat éve" után kiépülő Rákosi-diktatúra idején ismét komoly
veszélybe került a tatabányai Turul-emlékmű. A személyesen Rákosi Mátyás
által elrendelt úgynevezett szoborrevízió során a magyar történelem
számos olyan nagyságának került a szobra közterekről az ócskavastelepre
vagy egyenesen kohókba, akiket a kommunisták a ?nép ellenségeinek"
nyilvánítottak

Akárcsak az 1919-es elvtársaknak, a Rákosi-diktatúra, és személy
SzerintLedererRévai József túlbuzgó komiszárjainak is erősen bántotta a
szemét minden olyan műemlék,amely a milleniumra, vagyis az ő
értelmezésükben a magyar sovinizmusra emlékeztetett.

Ennek jegyében döntés született a tatabányai Turul-emlékmű elbontásáról
is, ám ezt végül szerencsére mégsem hajtották végre.

A szocializmus évtizedeiben mostohán kezelt emlékmű igen leromlott
állapotba került,ezért a rendszerváltás után elhatározták a felújítását.
Az 1992-re befejezett átfogó restaurálást Madarassy Walter szobrászművész
vezetésével végezték el.

Magyarországot védelmezően tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyait

A tatabányai Turul-emlékművet ünnepélyes külsőségek között 1992. október
29-én avatták fel újra. A magyarságot szimbolizáló szobor fejéra
visszakerült a Szent Korona másolata is.

Megújulva, és Magyarországot védelmezően tárja szét fölöttünk hatalmas
szárnyát Árpád fejedelem törzsének madara, a hit és küldetés népünk
oltalmának szimbóluma"

? méltatta a megújult emlékmű jelentőségét a tatabányai turul szobrot
felavató Göncz Árpád köztársasági elnök.

Hazánk egyik legszebb környezetben fekvő monumentális honfoglalási
emlékműve 1992-től ismét kulturált és rendezett kivitelében látható.

Turul madár és környéke; a Szelim barlang, Ranzinger Vince kilátó, az
egykori XII akna felvonójából lett kialakítva.

6 fotó - 2018. júl. 8.