...**és benned újra élek**...

...és benned újra élek...

Te vagy az éjjeli, édes álmom közé rejtve,
minden reggeli ébredésem szerelme.
Nélküled nincs a napnak éltető ragyogása,
a tikkasztó meleg óráknak hűsítő árnya.
Veled ébred a hajnal, téged sosem feledve,
a nappalom az esti elmúlás alá temetve.
S mielőtt megfáradt testtel nyugovóra térek,
szemed kék óceánjában fürdik meg a lélek,
karod közt álmodva újra, hogy végre hazaérek.

...és benned újra élek...
                              Varjú Zoltán 

💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝

Szeretve

Veled alszom el az éjjel,
álmaim közé rejtve.
Emléked a hajnali pírral
sem vész el...
a karjaimba zárva
ébreszt az ölelés a vággyal,
az ágyba temetve.
Mosollyal kelve nevetve,
csak Téged szeretve...
szeretve, szeretve.

Varjú Zoltán

💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝

Hankovszki Ilonka:**Neked megengedem**

Ha átölelsz nem fogok védekezni
Elmondom neked szívem titkos kódját,
Te benézhetsz a rejtett zugokba is
Megnézheted lelkem szennyes foltját.

Neked megengedem hogy sejtjeimbe láss
Mert te vagy a hiányzó másik felem,
Ne rohanj el ha majd sebeket látsz
Hogy jobbá váljak, egyesülj velem.

Hogy összeforrjon, kell a tisztaság ,
Az az érzés mit irántad érzek,
Ha megrémülsz és elrohansz tőlem
Tudom a sorsom,haldoklásig vérzem.
💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝💝