Zárd ki a valóságot,
s fordítsd felém most
minden pillanatnyi gondolatod.
Zárd ki a gondokat,
leheleteiddel áraszd el arcom,
s perzselő testeddel
vesd be az ágyam.
Az esti csend bírjon édes ordításra,
s súgd fülembe minden vágyadat.
Karmolj szét szenvedéllyel,
és hozz rám gyönyörű lázat.
Égesd szívem a tüzeddel,
pattanjon szét bennünk a minden.
Engedd, hogy föléd hajoljak,
engedd, hogy e sokaságot mind
benned is megéljem.
Zárd ki a valóságot,
zárd ki minden gondodat.
Csak engem engedj be: a hangomat.
Engedd be darabjaim, hogy
veled eggyé válva aludjon el,
s hogy tőled legyen e buja est
a legszebb, mit a másiknak adunk
felhevült, lüktető szenvedéllyel.
Papp Ádám
💝💝💝💝💝💝💝💝
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése