2020. április 18., szombat

**Velem voltál. újra.**

Velem voltál. újra.

Tested tüzében. Belső forróságodban, születek újjá. Fáztam. Fázok mikor nem vagy velem.
Itt voltál.
Újra. Ahogy Mindig. Szerettél. Akartál. Csókoltál. Izzott a szemed.
Érintésed egyszerre volt lágy és határozott.
Pont ugyanúgy látlak mint mindig. Változhatsz az évek akár Életek alatt bárhogy kívül.
Érezlek Téged.
én mindig Téged látlak. Téged.
Pont úgy mikor először láttalak. Ugyanúgy mint mikor először Felismertelek.
Ugyanúgy mikor rájöttem, hogy nem egy vagy az életem során, hanem az Egyetlen.

Ugyanúgy, mint mikor sírtam Érted. Miattad. Vagy épp utánad.
Ugyanúgy mikor ragyogtam Tőled. Neked. Veled.
Téged aki vagy.
Akinek csak én látlak. Akit csak én látok. Aki csak velem vagy.
Téged.
És pont ugyanúgy szeretlek, mint ahogy mindig is szeretni foglak.

Itt voltál. Múló pillanat. Megfoghatatlan vágy. Izzón érkezel. És mégis oly gyorsan tűnsz el a messzeségbe.
A bizonytalanságban.
Boldoggá teszel? Boldoggá teszlek?
Már rég nem tudom a választ.
Már rég nem keresem a választ.

De tudom hiába fordulok el. Csukom be a szemem. Hazudok magamnak. Vagy épp Neked. A valóság rám hullik. A valóságot nem tagadhatod. Nem tagadhatom.
És az a pillanat itt ólalkodik körülöttünk. Csak idő kérdése mikor halunk bele egy újabb csókba, vagy épp mikor kell szembenéznünk egymással és nem menekülni a valóság elől tovább.
Így. Vagy. Úgy.

Így. Vagy. Úgy.
Élni. Túlélni. Megélni. Nem félig. Nem egyik napról a másikra. Nem várakozva. Nem vágyakozva.
Zuhanni. Védőháló nélkül. Ahonnan nincs visszaút. Ahol csak mi vagyunk. Így. Együtt.

Vagy zuhanni egyedül. Oda ahol már nem vagyunk mi. Csak. Te. Vagy. Én.
Úgy.
Még várunk. Puhán. Szomjazva. Éhesen. Mert nem bízunk. Egymásban. Magunkban. Miközben. Soha senkiben nem bízunk ennyire, nem nyílunk senkinek meg, mint így egymásban egymásnak... Így.

Így vagy úgy.
De sose egymás nélkül. Mert egymásban élünk. Mert egymásból vagyunk. Mert így együtt élünk. Igazán.

Tűzed éltet. Tüzedben születek újjá. Újra és újra. És újra és újra.
Így. Vagy úgy.
De örökké. Forever.

Katalin Natalia
Egyszer Szerelem



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése