đANYĂM FĂSĂJEđ
Elindultam nagyon rĂ©g, a szĂŒlĆi hĂĄzbĂłl
EgyedĂŒl, mint egy magĂĄnyos vĂĄndor
Emlékszem, az ajtóból visszafordultam
AnyĂĄm vĂĄllĂĄra, szomorĂșan rĂĄborultam
MegkĂ©rdezte tĆlem, van e nĂĄlam minden
Tollam hogy Ărjak, s egy pĂĄr tiszta ingem
Hirtelen csak annyit vĂĄlaszoltam anyĂĄmnak
A fésƱm hiånyzik - odaadtam egy baråtnak
Bement szobĂĄjĂĄba, Ă©s valamit kihozott
A kezem hirtelen, kissé visszakozott
Egy nĆi fĂ©sƱ volt - az Ć kezĂ©be
FelĂ©m nyĂșjtotta, Ă©s könny volt a szemĂ©ben
Tedd el fiam, s jusson majd eszedbe
Minden nap ha e fésƱt veszed kezedbe
AnyĂĄd nagyon szeret - s rĂĄd gondol
MegĆszĂŒlt mĂĄr haja, a sok gondtĂłl
AzĂłta mĂĄr eltelt, egy jĂł pĂĄr Ă©vtized
A fésƱm még nålam, ugye nem hiszed
Pedig reggelente, mikor tĂŒkörbe nĂ©zek
A fĂ©sƱ kezembe, s elĆjönnek az emlĂ©kek
A tĂŒkörbe nĂ©zek, s aki visszanĂ©z rĂĄm
Egy megĆszĂŒlt ember - de nem az anyĂĄm
Kezembe a fĂ©sƱ, a tĂŒkörkĂ©p könnyezik
Anyåm a fiad - teråd még emlékezik.
2020. 04.06
đđđđđ
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se