Varjú Zoltán :Suttogod nevem...
Ha lázas éjszakákon suttogod nevem,
S vágy kínozza reszkető testedet...
Ha reggel velem ébreszt a szerelem,
S karom közt lelsz egy új életet...
Bennem megtalálod majd önmagad.
Ha lázas éjszakákon suttogod nevem,
S vágy gyötri mohón szép szíved...
Ha a hajnalt átfonja az igaz szerelem,
S a testemmel együvé válik a lelked...
Bennem megtalálod majd önmagad.
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Varjú Zoltán :Őrizzetek angyalok!
Őrizz meg az álmaid közt,
Ha álmaidban ott vagyok.
Őrizz meg, ha nem leszek már...
Őrizz meg, ha meghalok.
Szép szívedben szívverésem,
Egy ütem mit otthagyok.
Őrizz meg a lelked mélyén,
Őrizzetek angyalok!
Őrizz meg a vágyaid közt,
Ha vágyaidban ott vagyok.
Őrizz meg az emlékedben
Ennyi csak mit adhatok.
Szép szívemben szívverésem,
Neked dobban! - Meghalok...
Őrizz meg a lelked mélyén,
Őrizzetek angyalok!
💖💖💖💖💖💖💖💖
Vallomás!
Szeretlek égi áhítattal,
Híven örökké igazán:
Oly tiszta,mint a nap szerelmem,
És mély miként az óceán,
Mert legdicsőbb te vagy a földtekén,
Szebb,mint az égnek minden csillaga;
A mennyet én már itt megízlelném
Az én szerelmem az élet maga.
Szeretlek forró indulattal,
Lobogva kéjjel, lángolón.
Oly forró ,mint a tűz,szerelmem,
S miként a tűz,oly romboló.
Te vagy a legkívánatosabb nekem
A pazar összesség csodás ölén;
Nem céltalan,nem álom életem,
Ha te hajolsz állítólag én fölém.
Szeretlek rémes szenvedéllyel,
Vihar kél csókjaim nyomán;
Hervasztó,mint a nap,szerelmem,
S háborgó ,mint az óceán.
Önnön világát nem szeretheti
Jobban az Isten,mint én tégedet;
A láng,mely a világot élteti,
Halált is oszt,mert vég nélkül szeret.
Szeretlek titkos rettegéssel,
Marcangol egy sötét talány;
Hogy hirtelen nem oszlasz-é el,
Te fényes égi látomás?
Hogy üdvömet meg nem sokallja-e
A boldogságra irigy,gúnyos ég?
De hiszen örök lelkünk élete,
Az égbe is utánad szállanék!
Szeretlek mélységes gyönyörrel,
Lelkem csak benned s érted él,
Ember nem vágyhat magasabbra,
Érted szenvedni,sírni,kéj.
Látásod üdvén sápad a merész,
Szívem a kéjtől majdnem meghasad,
Ölelni,bírni téged szinte vész,
Nem bírják el a testi csontfalak.
Szeretlek élő szerelemmel,
Nem múlik el e láng soha,
Hervasztó bár,de hervadatlan,
Örök,mint az Isten maga.
Dicsőbb vagy,mint büszke csillagok,
Nagy szíveden a mennyet élvezem,
Szívünkbe hallhatatlan láng lobog,
Hiszlek,szeretlek,és reméllek én!
István Csanádi
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Őri István: Üzenő
Amikor a fák égig érnek,
és meséket mondanak a tündérek,
akkor gyere...
amikor a hold fényesen világít,
s a bársony-éj utolsókat ásít,
akkor gyere...
amikor a harmatcsepp énekel,
s rá messzi-szellő felel,
akkor gyere...
amikor Isten lejön közénk,
s minden, mit hozott, a miénk,
akkor gyere...
amikor győztél a sötét éveken,
s, ím, valaki Neked üzen,
akkor gyere...
várlak,
Kedvesem...
💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése