**Szívtöredékek**
…Ígérem,
Már nem várok semmit,
És neki is csak ritkán fájok.
Félteni sem fogom már…
Az érzések hűlnek,múlnak,
Szeretnék magamnak élni,
Azt a régit újra cserélni,
Lassan feledni a múltat…
És itt véget ér egy mondat.
…Csak csendesen és bátran,
Még annyi minden vár!
Nem baj,ha még félted,
És nem baj,hogyha fáj…
A virágok,a fák,s a színek
Újrakezdik mindig…
A hiányod lehetett csak
Ajándékom eddig.
…Neked adom a zenét,
S vele lelkem melegét,
Ha már elfogynak a szavak…
A zene gyönyörű,
Mint minden gondolat,
Mely a szívünkből a végtelenbe szakad,
Mint az okkal félbehagyott szó,
A csendbe ragadt pillanat…
Szép,mert elmondja,
A ki nem mondott álmokat.
…Felszakadtak a felhők,
Végre kisütött a nap,
Könnyebb lett a lélek,
A könnyek elfogytak,
Már csak téged látlak,
Téged álmodlak…
…Szeretlek,igen!
Szeretlek vadul!
Felfoghatatlanul,
Kimondhatatlanul,
Kapaszkodom beléd,
Mint ki éppen vízbe fúl,
Míg enyhet adó kezed
Homlokomra simul,
És értelme lesz
Minden apró kis csodának,
És értelme annak,
Hogy mennyire vágylak.
Kovács László
Pici szívem pici párja,
Ha elveszne, az de fájna!
Kinek adnék pici csókot,
Kitől kapnál bájos bókot?
Pici szívem pici párja,
Csókot csentem orcájára.
Csókot lopva csókolóztunk,
S csókjainkkal eggyé olvadtun
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése