đEGY KĂRDĂSđ
Szembe jött velem egy nĆ, az utcĂĄn
LĂĄttam hogy mosoly ĂŒl az arcĂĄn
Råm nézett, azt hittem ismer valahonnan
LesĂŒtöttem szemem, gyorsan zavaromban
MegĂĄllt elĆttem, s a szemembe nĂ©zett
Engem ezzel végleg megigézett
Nem tudtam hirtelen, mit csinĂĄljak
Elmenjek - vagy vele szĂłba ĂĄlljak
MegkĂ©rdezte tĆlem,hiszek e Istenben
Hiszek e a jóban,az örök szeretetben
De Ă©n nem tudtam, mit mondani
Nem tudtam neki, érzéseim bevallani
HazafelĂ© mentem, egyedĂŒl az Ășton
SzĂvemben kĂ©tely, gyomromban izgalom
Borzongås jårta åt, egész létemet
Szinte egész testem beleremegett.
TalĂĄn nem kĂ©sĆ, ha vĂĄlaszolok neki
Mert kék szemeivel, a lelkemet kémleli
Ărzem hogy vĂĄlaszt vĂĄr, most is valahol
EttĆl a szĂvem, gyorsabban zakatol.
Hiszek Istenben, hiszek a szeretetben
Hiszek az örök, végtelen szerelemben
Hiszek abban, hogy az Ă©rzelem nem mĂșlik
S az emberek szĂvĂ©ben, a szeretet lĂĄngragyĂșllik.
2020. 03.23
đđđđđđđđđđ
Nincsenek megjegyzések:
MegjegyzĂ©s kĂŒldĂ©se