és sötét mély verem,
nélküled én nem is létezem!
Kedvesem, olyan vagy nekem mint, az életet adó
napsugár, ki nélkül élni nem lehet,
hisz belőle fakad az életem!
Kedvesem, ha lágy szellő lennék,
már ott lennék veled, s óvnám minden léptedet!
Kedvesem, nélküled az élet gyötrelem,
nélküled nincs napsugár,
s nincs a réten szép virág, nélküled
én immár nem is létezzem!
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Köszönöm Életem !
Én sem akarok nélküled élni !
Minket egymásnak teremtett a Jóisten !
Mindig együtt !!! SZERETLEK !!!
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Könnycsepp marokban
vigyázz rám hogy le ne essek
kavicson szét ne fröccsenjek
úgy vigyázz rám
vigyázz rám hogy ne szédüljek
nap tüzébe ne repüljek
úgy vigyázz rám
vigyázz rám hogy ne remegjek
sötétségtől ne rémüljek
úgy vigyázz rám
vigyázz rám ha vihar szárnyán
felszürcsölne szörnyű sárkány
úgy vigyázz rám
vigyázz rám ha eresztenél
fakó múltba felejtenél
úgy vigyázz rám
vigyázz rám ha már nem vagyok
emlékedben szemem ragyog
úgy vigyázz rám
vigyázz rám mert amíg ragyog
vagyok ha már nem is vagyok
úgy vigyázz rám
úgy legyen
vigyázz rám hogy le ne essek
kavicson szét ne fröccsenjek
úgy vigyázz rám
vigyázz rám hogy ne szédüljek
nap tüzébe ne repüljek
úgy vigyázz rám
vigyázz rám hogy ne remegjek
sötétségtől ne rémüljek
úgy vigyázz rám
vigyázz rám ha vihar szárnyán
felszürcsölne szörnyű sárkány
úgy vigyázz rám
vigyázz rám ha eresztenél
fakó múltba felejtenél
úgy vigyázz rám
vigyázz rám ha már nem vagyok
emlékedben szemem ragyog
úgy vigyázz rám
vigyázz rám mert amíg ragyog
vagyok ha már nem is vagyok
úgy vigyázz rám
úgy legyen
💖💖💖💖💖💖💖
Lehetek
Lehetek mindenek
csendes ébredése,
vagy talán az éji fény
szállongó ezüstje,
de létem sóhajjá szelidítve,
megpihen benned.
Lehetek fény vagy tűnő idő,
széllel szemben, s szárnyakon
perdülő,mindenütt és sehol
máshol, vagy talán egy gondolat
az élet tornácon,
de vágyadban megmártózóm.
Lehetek fű, fa és virág,
a világból szőtt szív-hang, vagy
csupán halk dobbanás,
a lét-harangban az utolsó kongás,
kövek közé fészkelt elmúlás,
de lelkedben vagyok a megnyugvás.
Lehetek mindenek
csendes ébredése,
vagy talán az éji fény
szállongó ezüstje,
de létem sóhajjá szelidítve,
megpihen benned.
Lehetek fény vagy tűnő idő,
széllel szemben, s szárnyakon
perdülő,mindenütt és sehol
máshol, vagy talán egy gondolat
az élet tornácon,
de vágyadban megmártózóm.
Lehetek fű, fa és virág,
a világból szőtt szív-hang, vagy
csupán halk dobbanás,
a lét-harangban az utolsó kongás,
kövek közé fészkelt elmúlás,
de lelkedben vagyok a megnyugvás.
💖💖💖💖💖💖💖💖
Papp Ádám - Téged, csak téged/
Minden mozzanatodba - magam -
szüntelen beletemetem,
s jó így nekem, hogy
belőled szalad körém a szerelem.
Reggel,
mikor a kávémat vágyom,
előtte gyengéden csókolsz, hogy éljek,
majd elém teszed,
s azokban a csendekben is szemem
téged csak téged szeret.
Napközben a teendők szakítanak el tőled;
olyankor reám hull egy kicsikét a bánat,
de úgy, hogy közben gondolok rád
minden, de minden keserűség elfárad.
És az este,
amikor újra veled... újra csak-csak minket
forog körül ez az egész világ,
akkor mindig egy dobbanásnyival jobban imádom,
hogy élek, s nem csak magamért... érted!
„Szeretni és szeretve lenni"; ez az,
ami minden pillanatban simogat, mint két kezed
arcomat, s visszaadva mindent
én is a szerelmemmel símogatlak.
Minden mozzanatodba - magam -
szüntelen beletemetem,
s jó így nekem, hogy
belőled szalad körém a szerelem.
Reggel,
mikor a kávémat vágyom,
előtte gyengéden csókolsz, hogy éljek,
majd elém teszed,
s azokban a csendekben is szemem
téged csak téged szeret.
Napközben a teendők szakítanak el tőled;
olyankor reám hull egy kicsikét a bánat,
de úgy, hogy közben gondolok rád
minden, de minden keserűség elfárad.
És az este,
amikor újra veled... újra csak-csak minket
forog körül ez az egész világ,
akkor mindig egy dobbanásnyival jobban imádom,
hogy élek, s nem csak magamért... érted!
„Szeretni és szeretve lenni"; ez az,
ami minden pillanatban simogat, mint két kezed
arcomat, s visszaadva mindent
én is a szerelmemmel símogatlak.
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖
az ujjaim sejtik a tested,
vagy álmok játszanak velem?
mindegy, az éjszaka irányítja
az érintéseket, míg a szelíd
holdfény sokáig alakokat
formál az éjszakában.
tudom, álmatlanságom
talál ki téged.
érzed, mily csalóka a forma,
amivel felruházlak?
Ahol meghalnak a pipacsok
vagy álmok játszanak velem?
mindegy, az éjszaka irányítja
az érintéseket, míg a szelíd
holdfény sokáig alakokat
formál az éjszakában.
tudom, álmatlanságom
talál ki téged.
érzed, mily csalóka a forma,
amivel felruházlak?
Ahol meghalnak a pipacsok
💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Mi ketten..
Édes verejték illata terjeng a levegőben,
Testünk nyoma még ott van a lepedőben,
Összegyűrt szövet ezernyi ránca,
Heves szerelmünk vad,buja tánca.
Míg fénylő testtel csúszunk egymás karjába,
Ledőlni látszik a szerelem oltára,
Mert a vágy ostromolja, remeg az oszlopa,
Tombol köztünk az édes erotika.
Finoman és lassan , csak szépen, csendesen,
Érzem lágy kezeidet a testemen,
Matató újjak indulnak útjukra,
Mindent elsöprő felfedező túrára.
Melyek megtalálnak minden zeg- zugot,
Mitől minden érzékszervünk fellobog ,
Megáll az idő, mintha sose érhetne véget,
A csókok tüze oly hevesen , oly forrón éget.
Mégsem ejtenek sebeket, adnak édes ízeket,
Mellyekkel elhalmozom feszülő testedet,
S ez tudom oly jó nekem s oly jó neked,
Tudom hogy élvezed, látszik az arcodon.
Piciny sóhajok törnek fel a torkodon,
Hát ne habozz, engedd őket az útjukra,
Úgy vágyom ezekre a hangokra,mi fülemnek
Muzsika, a szerelem dallama!
Kétszólamú duett, melyet együtt játszunk,
Egymásnak szerezzük, egymástól várjuk,
Nem létezik semmi, nincsenek tabuk,
Csak te meg én, kizárjuk a világot, nem zavarhat
Semmi sem, nem tílthatja meg senki sem!
Nem engeded, és én sem engedem,
Áramütések száguldoznak a testemen,
Ölel két erős kar, tudja hogy mit akar,
Csak velem lenni, velem egyesülni,
S percekig szállni, messze elrepülni.
Édes verejték illata megmarad a levegőben,
Nem tünik el egy lágy kis szellőben,
Körbefonja az ágyunk, s ha majd visszatalálunk,
Belélegezzük csendesen, elpilledve, egy kis
Időre, míg pihen a szív, mi úgy zakatolt,
Száguldva a vér az ereinkben, mikor fürödtünk
A szerelemben, elöntött az árja, sikolyt varázsolt
A szájra, csak arra várva hogy süllyedjünk
Mámorába.
A csend oly átható,nem kell ide a szó, nem hiányzik
Semmi sem, mert ez a szerelem,mi ki nem mondható,
A beszéd megtöri, kegyét megsérti, csak annyi kell,
Ne múljon el, mindig így, csak így ölelj!
Legyünk háborgó mint a tenger, mi sziklákat mos el,
Legyünk hatalmas mint az óceán, legyünk végtelen
Mint az idő, legyünk megnyugtatók s legyünk felemelők,
Ketten együtt, te és én, a mindent elsöprő őserők!
Édes verejték illata terjeng a levegőben,
Testünk nyoma még ott van a lepedőben,
Összegyűrt szövet ezernyi ránca,
Heves szerelmünk vad,buja tánca.
Míg fénylő testtel csúszunk egymás karjába,
Ledőlni látszik a szerelem oltára,
Mert a vágy ostromolja, remeg az oszlopa,
Tombol köztünk az édes erotika.
Finoman és lassan , csak szépen, csendesen,
Érzem lágy kezeidet a testemen,
Matató újjak indulnak útjukra,
Mindent elsöprő felfedező túrára.
Melyek megtalálnak minden zeg- zugot,
Mitől minden érzékszervünk fellobog ,
Megáll az idő, mintha sose érhetne véget,
A csókok tüze oly hevesen , oly forrón éget.
Mégsem ejtenek sebeket, adnak édes ízeket,
Mellyekkel elhalmozom feszülő testedet,
S ez tudom oly jó nekem s oly jó neked,
Tudom hogy élvezed, látszik az arcodon.
Piciny sóhajok törnek fel a torkodon,
Hát ne habozz, engedd őket az útjukra,
Úgy vágyom ezekre a hangokra,mi fülemnek
Muzsika, a szerelem dallama!
Kétszólamú duett, melyet együtt játszunk,
Egymásnak szerezzük, egymástól várjuk,
Nem létezik semmi, nincsenek tabuk,
Csak te meg én, kizárjuk a világot, nem zavarhat
Semmi sem, nem tílthatja meg senki sem!
Nem engeded, és én sem engedem,
Áramütések száguldoznak a testemen,
Ölel két erős kar, tudja hogy mit akar,
Csak velem lenni, velem egyesülni,
S percekig szállni, messze elrepülni.
Édes verejték illata megmarad a levegőben,
Nem tünik el egy lágy kis szellőben,
Körbefonja az ágyunk, s ha majd visszatalálunk,
Belélegezzük csendesen, elpilledve, egy kis
Időre, míg pihen a szív, mi úgy zakatolt,
Száguldva a vér az ereinkben, mikor fürödtünk
A szerelemben, elöntött az árja, sikolyt varázsolt
A szájra, csak arra várva hogy süllyedjünk
Mámorába.
A csend oly átható,nem kell ide a szó, nem hiányzik
Semmi sem, mert ez a szerelem,mi ki nem mondható,
A beszéd megtöri, kegyét megsérti, csak annyi kell,
Ne múljon el, mindig így, csak így ölelj!
Legyünk háborgó mint a tenger, mi sziklákat mos el,
Legyünk hatalmas mint az óceán, legyünk végtelen
Mint az idő, legyünk megnyugtatók s legyünk felemelők,
Ketten együtt, te és én, a mindent elsöprő őserők!
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Papp Ádám - Ha megjössz
Halvány halkan mész el,
de minden gondolatom
szüntelen követ.
Ha megjössz,
a szívem ébren vár,
s majd búrjánzik bennünk a kikelet.
Az est fénye visz,
de a reggel - mint zamatát -
csendesen suhogva hoz.
Két karom közt nyugszol,
s így én is a békét lelem,
ami feléleszt, ami oltalmaz
Halvány halkan mész el,
de minden gondolatom
szüntelen követ.
Ha megjössz,
a szívem ébren vár,
s majd búrjánzik bennünk a kikelet.
Az est fénye visz,
de a reggel - mint zamatát -
csendesen suhogva hoz.
Két karom közt nyugszol,
s így én is a békét lelem,
ami feléleszt, ami oltalmaz
💖💖💖💖💖💖💖💖💖
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése